|
| MTI Fotó: Varga György |
A KSH felmérése szerint a községek lakosainak jellemzően 56 százaléka, a városlakóknak pedig a fele él születése óta ugyanazon a településen. A születési hely elhagyása elsősorban a közép-magyarországi, a stabilitás pedig az észak-alföldi régiót jellemzi a leginkább. A Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen, a fővárosiak esetében ez az arány azonban csak 29, a Pest megyeieknél pedig 45 százalék.
A fiatalok kevésbé mobilak?
A mikrocenzus adatai szerint 2016-ban a népesség több mint ötöde születése óta ugyanazon a lakcímen élt. Nem meglepő módon a lakosság legidősebb csoportját jellemzi a legkevésbé a lakóhely-változtatás: az 65 éves és annál idősebb népesség majdnem 60 százaléka, az 50-64 éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére.
A népesség fiatalabb csoportjaiban, a 30-49, illetve a 15-29 évesek között azok vannak a legtöbben, akik az elmúlt hat évben költöztek jelenlegi lakóhelyükre, míg a 15 év alatti lakosság többsége születése óta ugyanazon a lakcímen él. A fiatalabbak nagyobb arányban élnek azon a településen, ahol születtek: a 30 év alattiak 70, a 30-49 évesek 46, az 50 éves és annál idősebbek 41 százaléka él a születéskori lakóhelyén.
Öregszel, Magyarország
Az adatokból egyébként kiderül az is, hogy az idős korosztályok aránya tovább nőtt a társadalomban. A 2011-es népszámlálás óta eltelt öt év alatt a gyermekkorúak száma mintegy 26 ezerrel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több gyermekkorút írtak össze, mint időskorút, 2011-től viszont már a 65 éves és az annál idősebb korosztály volt többségben, így 2016-ban az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét.
A lakosság átlagos életkora ugyanakkor folyamatosan nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt évvel ezelőtt. 2016-ban a férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt. Az átlagos életkor Zala megyében a legmagasabb, 45 év, míg a legrövidebb ideig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében éltek, mindössze 40 évig.
Nincs idő az anyaságra?
A felmérés alapján – a korábbi évtizedekhez hasonlóan – a nők termékenysége és az átlagos gyerekszám továbbra is csökkenő tendenciát mutat, utóbbi mérséklődése azonban lassulni látszik. Száz szülőképes korú nőre az 1990-es 136-hoz képest 2016-ban átlagosan már csak 104 gyermek jutott 2016-ban. Elmondható, hogy a községekben élőknek több, míg a városiaknak kevesebb gyerekük van: a legtöbb gyerek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a legkevesebb Csongrád megyében születik.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nők később is alapítanak családot: míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező nők átlagosan 22, addig az érettségizettek 25, a diplomások 27 évesen szülték első gyermeküket. A KSH szerint a nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok a nők szülték életük során, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
